Elliottról

Ralph Nelson Elliott, 1938.

A hullámelmélet kitalálójának köszönhetjük azt a felfedezést, ami alapul szolgál többek között a részvény árfolyamok hullámzó mozgásának. Szarvasvadász kitűnően összefoglalta a lényeget, ami az alábbiakban olvasható.

Részlet Szarvasvadász "Ciklusok : CIKLUSVÁLTÁS – AVAGY A PILLANAT, AMIT MEGÉLÜNK, DE NEM LÁTUNK" c. esszéjéből:

Amikor belebotlottam az Elliott hullámelméletbe, még fogalmam sem volt róla, hogy mi mindent találtam. Olvastam egy emberről, aki könyvelő volt és ágyhoz kötött betegként, hogy lekösse magát, a Dow Jones index vizsgálatába kezdett és 1938-ban valami olyasmire bukkant, ami prediktív jellegű és fraktál természetű – tehát egészen kicsi és galaktikus léptékben is ugyanúgy néz ki és működik. Ezek, mint hívó szavak kellőképpen izgalmasak voltak számomra ahhoz, hogy a munkája tanulmányozásra érdemes legyen - különösen, hogy a fraktál, mint matematikai fogalom csak 40 évvel később, a 80-as években született meg Mandelbrot nevével fémjelezve.

Ez utóbbi azért érdekes, mert ma már tudjuk, hogy a fraktálok lépten-nyomon előbukkannak a természet vizsgálatakor: olyan egymástól erősen távolinak tűnő és léptékű jelenségeket hoznak közös nevezőre, mint a kromoszómák DNS-láncaiból hiányzó génrészletek jellemzése, a növények levélerezetének vagy az emberi vérerek, idegek és tüdőhörgők mintázata, a lesújtó villámcsatornák elágazásai, az tőzsdei árfolyamingadozások, a Szaturnusz gyűrűrendszerének szerkezete vagy a galaxisok alakja – mindenhol és mindenben jelen van a természetes világban. 

 

Elliott csak egy gazdasági szakember volt, fogalma sem volt ennek a matematikájáról. Egyszerűen vizuálisan azonosított és felismert egy természetes törvényszerűséget 75 évnyi tőzsdeindex különféle felbontású rajzolatának tanulmányozásával, amelynek szabályszerűségeit rendszerbe foglalta és később meglepően pontos előrejelzéseket készített vele különféle időtávokon – többek között a halálát követő évtizedekre előre. Később rájött, hogy amit talált, valójában túlmutat a tőzsdeindex alakulásának leírásán és kiterjesztette elméletét a kollektív emberi viselkedés leírására. Nem véletlen, hogy módszertanát ma már az élet legkülönbözőbb területein használják, mint pl. a divatirányzatok, a bűnözés, kábítószerfogyasztás várható alakulásának előrejelzése. 

Elliott nem valami új technológiát talált ki, hanem a természet által használt törvényszerűségeket és technikát tárta fel. Ez pedig nem más, mint az, hogy a természet úgy biztosítja a progressziót, hogy 8 fázisból álló ciklusokat épít, amelyben 5-öt előre 3-atvisszafelé halad – ezzel kiegyensúlyozottan biztosított az összességében előre haladás, a fejlődés. Ez az alapséma, amely ettől azért jóval árnyaltabb, de a lényeg mégis csak ez.

Rájött, hogy a 8 fázis során nem minden időpillanatban azonos az egyes mintázatok kialakulási valószínűsége, a természet bizonyos pontokon többféle folytatás közül választhat, de a választható lehetőségek és a rendelkezésre álló időablak is véges. Ezeket a lehetőségeket viselkedésmintaként katalogizálta és csak az azok közötti objektív kapcsolódási szabályok mentén épülhet föl a 8 fázis. Ez azt jelenti, hogy egy konkrét mintázat kialakulása után nem jöhet akármilyen másik mintázat - atermészet nem sérti a saját törvényét. A szerkezeti arányok követik az aranymetszés arányszámait, a törvényszerűségeket szabályok írják le, a kevésbé szigorú jellemzőkre, megfigyelt karakterjegyekre pedig irányelvekként hivatkozunk.

Így már érthető, hogy az előny abban van, hogy az alakzatok és a rájuk érvényes objektív szabályok segítségével a vizsgálat tárgyát kontextusba tudjuk helyezni és az adott ponton értelmezhető lehetséges scenariokra következtetéseket levonni – magabiztosan segít leszűkíteni a lehetséges folytatási lehetőségeket és objektív feltételeket, tájékozódási pontokat is ad hozzá. Olyan, mint amikor utazást tervezünk és térkép alapján tájékozódunk, látjuk felülről az utak logikusan rendezett hálózatát, látjuk, hol kell jobbra / balra kanyarodnunk, hol vannak zsákutcák és egyirányú utcák, térkép nélkül a házak között bolyongva ugyanakkor könnyen elveszünk.

Éppen ezért az előnyért használják olyan cégek is, mint pl. a Goldman Sachs, ahol a Securities Division stratégiai részlege a piacra lépési lehetőségek azonosításához, döntéstámogatáshoz és automatizált kereskedési algoritmusok fejlesztéséhez egyaránt használja. Nyilván azért, mert ez a 100 éves objektív szabályokkal operáló módszertan értékes.

Amivel Elliott nem számolt (nem is számolhatott), hogy idővel maga a természet törvénye is változik, fejlődik. A nyolcvanas évektől új mintázatok (viselkedésformák) jelentek meg, amelyek zömében az Elliott által katalogizált alapminták speciális alváltozataként foghatók fel, valamint bizonyos mintázatok gyakorisága az elmúlt pár évben jelentősen megnőtt. Ezek a modernkori módosulások és a gyakoriságuk az én olvasatomban frusztrációra, feszültségre – avagy a szükséges ciklusváltás előszelére – utalnak, de nem vetik el az „alaptörvényt”.

© szarvasvadasz  

Magyar nyelvű leírás Elliot hullámairól itt: https://www.portfolio.hu/uzlet/20111206/elliott-hullamelmelete-159494